Izomstimuláció 12 kimeneti csatornával
Az EMS egy rövidítés az angol Electric Muscle Stimulation kifejezés kezdőbetűiből, azaz magyarul elektromos izomstimuláció, mellyel az akaratlagos mozgást biztosító, úgynevezett harántcsíkolt izmok kezelhetők. Zsigerekre, azaz simaizmokra (érdemben) nem hat.
Az izomstimuláció során az izomstimulátor készülék a bőrre ragasztott elektródán keresztül milliamper (mA) áramerősségű elektromos impulzust ad le a kezelt izomra, mely erre összehúzódik. Az impulzus frekvenciájának, intenzitásának és időtartamának szabályozásával meghatározható, milyen legyen az összehúzódás, mely rosttípusok húzódjanak össze, mennyi rost vegyen részt benne. A hatás az impulzus beállításának megfelelő lesz.Nyilvánvaló, hogy
stimulációt csak egy adott izomra vagy izomcsoportra lehet fókuszálni, így hatása csak ezekre vonatkozik – ebből következik, hogy nem az edzés helyett, hanem annak kiegészítésére való és pont ebben van a fő ereje is.
“Normálisan” az izomösszehúzódás az agyadból érkező elektromos jel hatására jön létre. Az izomstimuláció során ehhez hasonló, mesterséges impulzusokat kap az izom.
AZ IZOM SZÁMÁRA NINCS KÜLÖNBSÉG A KÉSZÜLÉKBŐL VAGY AZ AGYBÓL ÉRKEZŐ IMPULZUS KÖZÖTT!
Mindkét esetben pontosan ugyanolyan mechanizmussal húzódik össze, ugyanazok az anyagcsere folyamatok játszódnak le benne, ugyanúgy fárad, savasodik, szakadnak a filamentumok.
Ha azt elfogadod, hogy az izom képességei edzéssel (ismételt izommunkával) fejleszthetők, akkor a fentiek alapján el kell fogadd, hogy az izomstimulációval pont ugyanez lesz az eredmény!
Miben tud többet az elektromos stimuláció?
Amikor akaratlagos mozdulatot végzel, akkor az összehúzódás az agyi szabályozórendszereken keresztül érkezik az izmodhoz. Ezt Hennemann-szabály írja le.
Ennek értelmében egy összehúzódás során először a kis méretű izmok, majd a nagyobbak húzódnak össze. Az izomkötegen belül először az I.típusú rostok jönnek ingerületbe, majd a II.a és végül a II.b rostok.
Fontos továbbá, hogy az agy minden akaratlagos összehúzódásnál “tartalékol”, azaz nem engedi, hogy az összes rost egyszerre húzódjon össze. Ezért van az, hogy a stressz vagy veszély megsokszorozza az erőt – ilyenkor adrenalin-löket kerül a véredbe, ami kikapcsolja a tartalékolást. Ez magyarázza azt, hogy versenyhelyzetben egyesek nagyon jól használják ezt az adrenalinlöketet, azaz úgy “piszkálják fel magukat”, hogy le tudják dönteni saját korlátaikat, azaz nagyobb erőt tudjanak kifejteni, mint “normálisan”. Ezért fordulhat elő olyan, hogy az egyébként 50 kilós anyuka leemeli a gyerekéről a rádőlt fatörzset.
Az elektromos izomstimuláció megkerüli ezt a “takarékossági rendszert”. Nincs ami korlátozza az aktiválódó rostok számát. Ezért az EMS sokkal nagyobb mennyiségben képes aktiválni az izomrostokat.
Teljes, 100%-os összehúzódás stimulációval sem érhető el, mert mindig vannak olyan izomrostok, amelyek éppen “refrakter”, azaz összehúzódásra képtelen fázisban vannak (pl. egy előző összehúzódás miatt “kötelező pihenőjüket töltik”).
Az elektromos izomstimuláció egy másik fontos képessége a neuromuszkuláris (ideg-izom) kapcsolat “tanítása”. Egyes tanulmányok alapján az agynak és az agytól az izmokig futó mozgató idegsejtnek legalább 10 000 (tízezer) ismétlésre van szüksége, hogy megtanulja hogyan lehet a leggyorsabban és a leghatékonyabban kivitelezni egy mozdulatot. A sportolók ezért ismételnek, finomítanak egy mozdulatot a végtelenségig. Stimulációval jelentősen felgyorsítható az izomműködés optimalizálása.
Tapasztalhattad, hogy egy sérülés után a megfelelő mozdulatokat újra meg kell tanulni, be kell “vésni”. Az izomstimuláció az optimális mozgáskoordináció “újratanulásában” is kiválóan alkalmazható.
Van néhány állapot, amely esetén TILOS az izomstimuláció!
Az elektromos izomstimuláció nem használható beültetett pacemaker vagy defibrillátor, továbbá akut trombózis, tumor, epilepszia, fertőző betegség esetén. Óvatosan kell alkalmazni terhesség, menstruáció során. Az izomstimuláció profi és amatőr sportolók, illetve izom-ízületi betegségben szenvedők számára egyaránt alkalmazható. De nem ugyanarra.
Amatőr sportolók relatíve kevesebbet edzenek, így számukra az izomstimuláció legfőbb alkalmazási területe a sérülés megelőzés, a passzív edzésidő nyerés, illetve az izomregeneráció gyorsítása.
Profi sportolók esetén leginkább az izomregeneráció gyorsítása, a túlterheléses sérülések megelőzése, a sérülésből való minél gyorsabb felépülés serkentése a fő alkalmazás.